2012. február 8., szerda

u r not just a dream.!

Hazafele bementem egy könyvesboltba, hogy nézzek magamnak valami szép kis útikönyvet Hollandiáról, vagy Angliáról. Persze minduntalan beleütköztem LA-ba, NY-ba, vagy általában csak úgy az USA-ba...
Az az első előtti mondat pedig ezer apró jelre és darabra boncolódott szét bennem. Szinte hallom. "Akkor én most rögtön le is beszélnélek az USA-ról..." "...lebeszélnélek az USA-ról..." "...az USA-ról..."
Mire hazaértem, arra jutottam, hogy rendben, legyen: elmegyek egy évre Angliába vagy Hollandiába. Megteszem és megcsinálom, mert utána valóra válthatom majd az álmaimat Amerikában. Még el is hittem, hogy ez nekem teljesen jó, legalább igazán jó évem lehet majd ott, mert már lesz tapasztalatom, és különben is, így legalább már most nekiállhatok a jelentkezésnek és nem kell arra várnom, hogy meglegyen a jogsim.
Aztán, ahogy telt az idő, ahogy beszélgettem az emberekkel, rájöttem, hogy mindtől a külső megerősítésre vágyom, hogy ne adjam fel az álmaimat. Valljuk be, elég kacifántos dolog volna, ha két évre kiiktatnám magam az egyetemről. Arról nem is beszélve, hogy nem érezném jól magam sem a szigeten, sem Hollandiában, hiszen én nem oda akarok menni, nem oda vágyok, és nap, mint nap az lenne a fejemben, hogy én nem ezt akarom. Nem kis részt pedig az teszi vonzóvá ezeket a helyeket, hogy kisebb a rizikó, és hogy hamarabb kijuthatnék. Még most is vannak kétségeim, de ez nem baj. Ha nem lenne soha egy szemernyi sem, akkor nem is mérlegelnék, és könnyen rossz döntést hozhatnék.
Így megszületett az átmeneti döntésem: elmegyek az autósiskolába, és megszerzem a jogsit. Ha az megvan, még akkor is bőven dönthetek úgy, hogy inkább Európában maradok, és ősszel elindulok, de választhatom az óceánon túlra vezető utat is, csak jövő februárban. Van még időm gondolkodni. Nyáron akár el is mehetek Angliába vagy Hollandiába, az is lehet, hogy beleszeretek, és nem is lesz kérdés. Nincs itt semmi gond, épp ellenkezőleg: nagy szerencsémre rá lettem kényszerítve, hogy valóban döntsek, és ne csak akarjak valamit.
Persze még mindig úgy gondolom, hogy Amerikába akarok menni, de biztosnak kell lennem magamban.
Úgyhogy ki kell, hogy ábrándítsalak titeket: úgy tűnik ez a blog az előzményeké lesz. Kaptok cserébe majd egy újat (ki tudja mikor), amikor a kezemben tartom a repjegyemet.
Addig is, aki úgy érzi, azt továbbra is szívesen látom itt. :)

3 megjegyzés:

  1. Én maradok és biztatlak, ha elbizonytalanodsz. :) Fél megoldásokkal ne érd be! ;) Ha USA, akkor USA. Ahova a legjobban vágysz. :)

    VálaszTörlés
  2. Sokan kezdenek Európában és nem elrettenteni szeretnélek, de ha az európai au pairkedésbe belekóstolsz és még bazinagy mákod is lesz, akkor itt nehezebb lesz megszokni mindent és mindenkit - boldogulni nem lesz nehezebb, de tapasztalatból mondom hogy én is állandóan csak hasonlítgatok. Nem vagyok benne biztos hogy még egyszer egy európai au pairkedés után Amerikába jönnék. Ha nagyon mehetnéked van már akkor azt mondom irány Hollandia vagy Anglia, de én a helyedben lehet kivárnám azt a jövő februárt... :) Persze csak segíteni szerettem volna, a döntés csak a Tied, senki másé. Ugyanazt mondom mint Évi, ha ide vágysz akkor ne Hollandián és Anglián járjon az eszed, csak vágj bele! Merni kell nagyot álmodni, még akkor is ha egy kicsit várnod kell még...

    VálaszTörlés